Halálos napsütés!

Halálos napsütés!

Bizonyára ti is hallottatok a csecsemők haláláról, és bizonyára titeket is megrendített a hír. Ilyenkor sok kérdés felmerül egy emberben, és sok mindenkit hibáztatnak. Vajon ki a felelős ezeknek az ártatlan csöppségeknek a haláláért? Elsősorban a vezető?

Nem tudom, de véleményem szerint egy 63 éves nő vagy férfi már nem való volán mögé. Lehet, most sokan elítélnek e miatt, de akkor is leírom a véleményem. Több szempontból is rossz döntés az ilyen korban való vezetés. Valahogy nem hiszem, hogy a szemébe sütött a nap. Elképzelni se tudom, este 8 kor, hogy süthet olyan vakítóan a nap, hogy elvakítsa az embert. Ha még is, miért nem készül fel a vezető erre a lehetőségre, és nem tesz fel napszemüveget. Valahogy én a szülőkkel tudok együtt érezni, hisz életük legszebb kincseit vesztették el, és mindezt egy idős nő hibájából. Szerintem igen is meg kellene határozni a vezető maximális korát. Gondoljunk bele, az idős emberek, már sétálva rosszul lehetnek. Sajnos fiatalon is sok rossz dolog történhet, hát még idős korban. Szerintem a szülőket nem vigasztalja a tudat, hogy a napsütés miatt nem látott. Éveket vártak erre az áldásra, és most elvették őket tőlük. 

Másik felvetendő bűn, a járda kérdése. Vajon, miért nem gondolnak arra, hogy az Isten megáldhat két babával is egy szülőt, és olyankor nem két babakocsit tolunk egymás után, hanem mondjuk egy iker babakocsit. Lehet a polgármesternek nem ikrei születtek, és nem igazán érdekli a dolog. Micsoda szemét dolog, hogy rámondják, hogy ők nem hibáztak, és szabadlábon védekezhetnek az úgynevezett gyilkosok. Ha szemébe sütött a nap, miért nem állt meg? Miért kellett meghalnia két ártatlan csöppségnek? Védekezésként fogta rá a napsütésre tettét? Nem tudni, de bosszantó tény, hogy mindenben tudnak törvényeket hozni, de a legfontosabb kérdésekben nem. Ezeknek a szülőknek már nem adhat semmi sem enyhülést, hisz pici babáikat semmi és senki nem hozhatja vissza az életbe, és higgyétek el, a járda kérdése sem fog megoldódni. Soha nem szokták megoldani az ilyen nemű problémákat. Minek? Hisz nem az ő rokonuk vagy gyerekük halt meg. 

Sajnálatos dolog, hogy mindig az ártatlanok halnak meg, és a bűnösök felfüggesztett szabadságvesztéssel, vagy esetleg pénzbüntetéssel megússzák, de valljuk, be mit tehetnek egy 63 éves emberrel? Semmit, hisz valljuk meg, a mosatni életkor nagyon alacsony, és nem csak ez a lényeg. A büntetések nem hozzák vissza a babákat, de a járda kiszélesítése még megmenthet más babákat, és reméljük, egyszer megnyugvást találnak ezek a szülők, bár felejteni sosem fognak. Ezt nem lehet. Az évek múlása sem gyógyítja be a sebeket, melyet a gyermekeik elvesztése okozott. Az idős nő felett pedig majd Isten fog ítéletet mondani…

Hangulatingadozás

Hangulatingadozás

Valami lehengerlő dolog történik velem mostanság. komolyan mondom a hangulatingadozások, a düh teljes benyomást kelt az életemben. Nem tudom megmagyarázni a dolgot. Egyszerűen jön magától. Megbántom, akiket szeretek, és érzem, hogy teljesen más ember vagyok. Ti voltatok már így? Gondolom igen. Azért írom meg e cikket, mert sok ember szégyelli az állapotát, melyet nem kell. Sajnos ez minden 2ik embernél megtörténik, és segítség nélkül nem fogunk kilábalni belőle. De vajon tényleg dili doki kell ehhez? Véleményem szerint nem pont dili doki, de nagyon sok barát Legyen közeli, vagy legyen ismeretlen, de akkor is kell, akinek el tudjuk mondani a bajainkat, vagy épp azt, hogy minek örülünk. Sokszor érzi úgy az ember, mint jómagam is, hogy az őrület határán van, és már nem tudja, mit tegyen. Ilyenkor elkönyveljük magunkban az a tényt, hogy nem nekünk való ez a világ. Sajnos ennek az állapotnak nem lesz jó vége. Szerény véleményem szerint, azok az emberek is ezeket a gondolatokat, érzéseket érezték, akik mindenfajta ok, indok nélkül végeznek magukkal. Nem tudnak érzéseikkel megbirkózni, és a számukra úgy gondolt legkönnyebb utat választják. Pedig nem az. Higgyétek el. Mindenkiben ott lapul az ördög, aki súgva biztat a legrosszabbra. De az akaratunknak erősebbnek kell lenni, küzdeni kell ellene, és ha nem megy egyedül (aminek nem is kell egyedül menni) akkor kérjünk segítséget. Másik megoldás, amit én jó magam is alkalmazni fogok. Találjunk elfoglaltságot. Imádok táncolni, ezért úgy döntöttem, ezzel is elütöm az időmet, és még szeretem is. Tervezni a fogom az életem, és megvalósítom, amire már kislány korom óta vágyom az írás. A könyvem, mely mindennél fontosabb a számomra. A lányaim után persze. Sokan mondjuk mi a bajod hisz van két szép lányod. Igen, könnyen beszélnek, hisz nem tudják, hogy ebben a letargikus állapotban, még sajnos mit szörnyű kimondani, a család sem lényeg. Csak vagyunk a sötétben, és nem látjuk a fényt, mely be kéne, világítsa az életünket. Mondjuk a gyerekeinket, igen ez igaz. De egy felnőtt embernek kell a családon kívül is egy kis boldogság. Ők olyanok az életben, ami mindig a szívünkben van, de néha a gyerekeken és a családon kívül kell más is. Hogy mi? Ezt mindenkinek magának kell éreznie. Én azt hiszem, érzem. Nem szórakozás, és buli. Hanem egy álom megvalósítása, és persze egy ki kikapcsolódás. Aztán ha úgy érzem, mindez nem segít, akkor jöhet egy külső segítség, ami a végső megoldás számomra. Nem kell szégyellni, higgyétek, el én sem teszem Sokkal szégyenletesebb dolog, ha valaki eltakarja mindazt, amiben él. Ha nem meri felvállalni azt, ami rabul ejti és fogva tartja. Az élet egy körforgás, melyben az ember elveszhet, de felül is kerekedhet rajta. A démon ott lakozik bennünk, és mindig a rosszra buzdít minket. De fel kell ismernünk mindezt, és ha látjuk másokon is a jeleket, ne engedjük el magunk mellett. Hisz, ha megtörténik a baj már késő. Késő az önsanyargatás, hogy vajon miért nem voltam mellette, miért nem ismertem fel a jeleket. A ,,beteg,, ember sosem fogja bevallani, hogy neki segítség kell. Inkább megoldja egyedül. Ami tudjuk, hogy nem megy. Egyedül biztosan nem. Mindenhez segítség kell. A vezetés megtanulásához, az első lépés megtételéhez, mindenhez. Hát ehhez is. Sosem kell egyedül megoldanunk a problémát. Nézzünk szét a környezetünkben, és biztosan akad olyan személy, akiben megbízunk, és aki a legnagyobb támogatást adhatja. Ne engedjük, hogy a legvégsőbb pillanatig sodorjon ez az állapot, mert akkor már késő. A szakadék leugrásánál már késő lenne visszarepülni, hisz akkor már zuhanunk. És megbánjuk már a leugrásnál hogy leugrottunk. Higgyétek el, hogy akik öngyilkosok lettek a maguk alatt lévő állapottól, már a közepén megbánták tettüket, csak épp már későn, amikor már nem volt visszaút. Szeretni kell az életet, hisz nincs belőle csak egy. gondoljunk arra, hogy láthatjuk a gyermekeink felnőtté válását, az unokáink arcát. Minden pillanat nem lehet szép, de szépen meglehet élni. Ehhez hatalmas lelkierő kell, én tudom a legjobban. Az elmúlt napokban hatalmas depresszión mentem át, de átgondolva az éltem, rájöttem, ha magamon nem segítek, más sem tud rajtam. Nem menekülhetek örökké, hisz a további életem csak rajtam múlik, és persze Istenen. Ezért is mondom, legyen erőtök önerősítésre, és merjetek támogatást kérni. Nézzetek körül és kérjetek segítséget és merjetek segíteni.