Ne hagyjuk őket egyedül!

Ne hagyjuk őket egyedül!

Szomorú tényként olvastam a napok folyamán, hogy egy tinédzser öngyilkos lett a világ vége híresztelése miatt. Kutakodása a világvégéről halálához vezetett. Szülei kaptak a lánytól néma jeleket, de nem vették komolyan. Vajon miért? Pszichotikusnak vélték lányukat, vagy esetleg csak hisztériának vélték?

A lány, mint olvastam tett arra utaló jeleket, hogy hamarosan véget vet életének. Rengeteg olyan halálesetről tudunk, melyek csak ijesztgetésnek vagy figyelemfelkeltésnek szólnak. Tipikus jele a bezárkózottság, a magány keresése. Öngyilkosságra készülő fiataljaink általában mindig elmondják, mire készülnek. Segítségkiáltásukkal abban bíznak, hogy végre komolyabban veszik őket. De néha ez a segélykiáltás nem úgy sül el, ahogy szeretnénk. Sok estben végzetesnek bizonyul. Mint azt már korábbi cikkem során írtam, sajnos az interneten bármi olyat megtalálunk, amit szeretnénk. Ahogy ez a lány is. Olyan dolgok után kutakodott, aminek semmi jelentősege, és a végén idegileg összeomolva véget vetett életének. Sajnos ez is bizonyíték arra, hogy az emberek nem igazán figyelnek oda egymásra.

Mivel a tinik már nem hisztizhetnek úgy, mint mondjuk 3 éves korukban, így egy sokkal meghatározóbb dologhoz folyamodnak. Szerintetek, ha jobban figyelnénk a környezetünkben élőkre, kevesebb haláleset történne? Talán igen. Nem azt mondom minden megakadályozható, de legalább a környezetünkben élőkért tartozzunk felelősséggel. Milyen érzés lehet azoknak a szülőknek, hisz megmenthették volna lányukat, ha komolyabban veszik őt. Így életük végéig bűntudatban élhetnek. Semmibe vesszük, ha egy idős áll a metrón, vagy épp egy anyuka áll a pici gyerekével. Pedig csak egy kis mozdulat, és nem lelki ismeretfurdalással szállunk le a metróról.

 

Sajnos a pánikbetegek is sokszor gondolnak a halálra. Inkább öngyilkosok lesznek, mintsem továbbéljenek ezzel az állapottal. Elviselhetetlen kínban élni szörnyű dolog, de sokkal szörnyűbb, ha nincs kire támaszkodnunk. Nincs, ki segítsen, ki lelkileg mellettünk álljon. Szerintem nem tartana soká egy kis odafigyelés. A komoly részek pedig maguktól értendő segítséget igényelnek. Ne legyen környezetünkben is egy ilyen haláleset, mint ezé a lányé. Ne hagyjuk őket egyedül, segítsünk rajtuk, mert komolyan gondolnak mindent. Legyenek tinik, vagy épp nem tinik, minden öngyilkosságra készülő komolyan gondolja.